"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.
Csökkenteni kell a diákok terheit – mondta az új Nemzeti alaptantervről az Inforádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A legtöbb diák programja általában nem ér véget a hatodik, hetedik tanítási óra után, hiszen a különórák még csak ezután kezdődnek: sport, korrepetálás, nyelviskola, szakkör, előkészítő, zene. Biztos, hogy jó ennyi plusz elfoglaltsággal terhelni a gyerekeket és vajon mekkora költséget jelent mindez a szülő számára?
Magántanulói csoportokban látják a megoldást azok a pedagógusok és szülők, akik menekítenék a diákokat az állami közoktatásból. Látszólag egy-egy állami iskolában tanulnak a gyerekek, azonban a gyakorlatban magántanulói státusszal egy egészen más oktatásban részesülnek. A "modell" pedig a Budapest School kezdeményezéséből alakult ki.
A diákok már alsós korukban azt hallják, hogy „ha ezt már most nem tudod teljesíteni, akkor az érettségin mi lesz veled” - Balatoni József történelemtanár, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője, ismertebb nevén Jocó bácsi, aki szerint hatalmas nyomás van a gyerekeken, „az érettségit 8-12 éven keresztül misztifikálják, mint a különféle gonoszt a mesékben, aki majd eljön, és elviszi őket, körülbelül így kezelik az érettségit is”. Jocó bácsi mesélt az Eduline-nak többek között a gyerekek és a szülők kapcsolatáról, az ehhez is kapcsolódó - a Felelős Szülők Iskolájával közösen rendezett - előadásaikról, valamint az oktatás problémáiról is.
„Nincs szó betiltásról” – ezt írja a társadalmi nemek mesterszakáról évértékelőjében a Professzorok Batthyány Köre, amely szerint „álságos a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság Alaptörvénynek ellentmondó korlátozásáról beszélni, mert a téma továbbra is szabadon kutatható és oktatható”. A Corvinus átalakítását „figyelemre méltónak tartják”, a Corvinus-modell kiterjesztése azonban – írják - nagy körültekintést igényel, számos területen a felsőoktatás ugyanis nem lehet önfenntartó.
Az oktatási kormányzat szerint sem a tanulók, sem pedig a tanárok nincsenek agyonterhelve a magyar iskolákban, ám az érintettek pont az ellenkezőjét érzik – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerdai fórumán.
Támogatják a tananyag csökkentését is, de a struktúraváltás mellett szerinte szemléletváltásra is szükség van, sokszor a szülők terhelik túl a gyerekeket - mondta a Klebelsberg Központ elnöke.
Újra megjelent a Facebookon az a levél, amelyet a diákok túlterheltségéről írt tavaly szeptemberben egy győri gimnazista.
"Sokan fel vannak háborodva, ha a gyerekek zombiként mászkálnak. Pedig csak napi 10 órát talpalnak, fiatalok még, bírniuk kell. Vagy nem?" - teszi fel a kérdést Balatoni József történelemtanár, vagyis Jocó bácsi.
Rajtunk múlik, hogy hány különórára íratjuk be a gyermekünket, vagy hány fejlesztést applikálunk a gyermekünk gyermekkori életviteléhez. Valóban szükség van mindenre gyermekkorban? - teszi fel a kérdést Polus Enikő mentálhigiénés szakember.
Több tudományos kutatás alátámasztotta, hogy a tizenévesek többsége kialvatlan, és egy kis extra pihenéssel jobban teljesítenének az iskolában. Éppen ezért több amerikai iskolában már 9 órakor kezdődik az oktatás - írja a Pénzcentrum.
A gyermeknevelés kultúrájának alacsony szintje, a közös családi programok hiánya, a digitális eszközök túlzott, kontroll nélküli használata, a gyerekek túlterhelése, a tanári módszertan alacsony színvonala - a jelenségek között látszólag nincs szoros összefüggés, mégis úgy tűnik, együttesen beláthatatlan következményekkel járnak a Tanító módszertani folyóirat egyik szerzője szerint.
"Egy elsősnek nem kell mindjárt megtanulnia mindent. Hétévesen játszani kell, írni, olvasni, számolni tanulni és sportolni. Nyitottnak lenni a világra. Délután csak egyfajta foglalkozást lenne érdemes csinálni, legyen ez akár zene, akár sport" - mondta a diákok túlterheltségéről a Klebelsberg Központ elnöke.
Bódis József oktatási államtitkár szerint szeterotípia, hogy túlterheltek a magyar diákok. De vajon más országokban hány tanórát kell végigülniük az általános és középiskolásoknak?
"Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani" - mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár, aki arra is kitért, hogy a kormány ebben a ciklusban is folytatja a megkezdett reformokat az oktatás átalakítása terén.
Rövid távon, viszonylag kevés pénzből megvalósítható, de gesztus értékű kérések sorával fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az új kormányhoz - közölte Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvezető elnöke pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
Szeretném, ha nem leterhelt, unott diákok ülnének a padokban, ha a gyerekeknek nem kellene egy felnőttnél is több munkát végezni, ha nem kellene a tankönyvben lévő hibákat folyton javítanom - írja Facebook-oldalán Jocó bácsi.
Elégedetlenek a szülők a magyar oktatási rendszerrel, a Szülői Hang Közösség online konzultációján részt vevők zöme szerint a diákok tényleg túlterheltek, sem sportra, sem játékra nincs idejük az iskola miatt.
„Mind a tanárok, mind a diákok óraszáma emelkedett az elmúlt években. A gyerekektől a gyerekkorukat, a kamaszoktól a kamaszkorukat veszik el” - mondta Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV-nek.
